Carroll Shelby, aki nemcsak egy tehetséges versenyző volt, hanem kiváló üzletember is, 1962-ben alapította meg első műhelyét Venice-ben, Kaliforniában. Azóta a Shelby név összefonódott az amerikai autógyártás történetével. A Shelby American nem csupán autókat gyártott; inkább egy életstílust képvisel, amelyet a sebesség, a teljesítmény és az innováció jellemez.
A vállalat alapítása óta számos változáson ment keresztül. A legújabb formája egy teljes mértékben Carroll Shelby International tulajdonában álló leányvállalatként működik, amelynek másik leányvállalata a Carroll Shelby Licensing. Ez utóbbi felelős a Shelby név és védjegyek licenceléséért más cégek számára.
A Shelby American büszkén viseli azt a címet is, hogy Nevada állam első autógyártója. Ez az elismerés nem csupán egy címke; ez hangsúlyozza a vállalat innovatív szellemét és elkötelezettségét az amerikai autóipar iránt. A Nevada-i létesítmények nemcsak gyártási helyszínek voltak, hanem kreatív központok is, ahol új ötletek születtek és valósultak meg.
A Shelby American kínálata olyan ikonikus modellekből áll, mint az AC Cobra kicsinyített és nagyméretű replikái, valamint a legendás Shelby GT350 és GT500 Super Snake. Mióta 2005-ben új modelleket kezdtek el kiadni évente, a vállalat folyamatosan megerősítette helyét az autóversenyzés világában. Minden új modell nemcsak technológiai újításokat hoz magával, hanem hű marad Carroll Shelby örökségéhez is.
Az AC Cobra replikák például tökéletes példái annak az örökségnek, amelyet Carroll Shelby hagyott hátra; ezek az autók nem csupán szépek és gyorsak, hanem megtestesítik azt az érzést is, amit csak egy igazi amerikai izomautó adhat.
Története
Az 1950-es évek végén a motorsport világa izgalmas változásokon ment keresztül, és ezen változások középpontjában a legendás versenyző, Carroll Shelby állt. Miután 1957-ben Dallasban megnyitotta Maserati sportautó-kereskedését Dick Hall-lal, az amerikai autósport új korszakának küszöbén álltak. Shelby és Hall nemcsak autókat árultak, hanem aktívan részt vettek a versenyeken is, ahol Maseratikat indítottak az SCCA Országos Sportautó Bajnokságban.
Míg az Egyesült Államokban Shelby és Hall Maseratikat versenyeztettek, addig Európában Brian Lister a Lister Motor Company-val már jelentős sikereket ért el. A Lister sportautók Jaguar XK motorral történő felszerelése forradalmi lépésnek számított, amely megváltoztatta a versenypályák dinamikáját. Shelby és Hall találkozott Listerrel Angliában, ahol felvetették az ötletet: mi lenne, ha egy Chevrolet kisblokk motort építenének be a Lister karosszériájába? A találkozó eredményeként visszatértek Dallasba hat autóval, amelyek közül ötöt értékesítettek. A hatodik példányba pedig beépítették a Chevrolet motort, amelyet Hall indított az SCCA Nemzeti Bajnokságban. Ez volt Shelby első tapasztalata amerikai V8-as motor brit sportautó karosszériájába való beépítésével, ami új irányt szabott az autósportnak.
1959-re Shelby és Hall már ambiciózus tervekkel rukkoltak elő: Gary Laughlin olajfúró és amatőr versenyző támogatásával megkeresték a General Motorst egy új sportautó kifejlesztésére. Az elképzelésük szerint a Chevrolet Corvette alvázát és motorját használnák fel, de egy sokkal könnyebb alumínium karosszériával készítenék el az autót, hogy versenyképes legyen az SCCA futamokon. A projekt keretében három új sportautót készítettek el Carrozzeria Scaglietti tervei alapján. Azonban miután az első három autót átadták, a GM vezetői megtagadták a további alvázak értékesítését, mivel attól tartottak, hogy a "Scaglietti Corvettes" konkurálni fog saját Corvette-jükkel.
Shelby 1958-ban és 1959-ben az Aston Martin csapatában versenyzett a Formula 1-ben. Ez idő alatt számos kihívással nézett szembe, de elhivatottságának köszönhetően sikerült kitűnő teljesítményt nyújtania. Az igazi csúcspont azonban 1959-ben következett be, amikor megnyerte a híres 24 órás Le Mans-i versenyt. Ez a győzelem nemcsak a karrierjének, hanem az amerikai motorsport történetének is mérföldköve volt. A következő évben Shelby tovább növelte hírnevét, megnyerve az 1960-as USAC Road Racing Championshipet. Sajnos ezután súlyos egészségi problémák léptek fel nála: egy veleszületett szívbetegség miatt kénytelen volt visszavonulni a versenyzéstől. Ekkor sokan azt gondolták, hogy Shelby pályafutása véget ért, de ő még mindig új utakat keresett
1961-ben Shelby megalapította a Shelby Iskolát Riverside International Raceway-nél, ahol lehetőséget biztosított a fiatal tehetségeknek, hogy fejlesszék vezetési képességeiket. A legendás Pete Brockot is alkalmazta tanárként, ami tovább növelte az iskola presztízsét. Ezen kívül Shelby üzleti vállalkozásokat is indított: Goodyear gumik és Champion gyújtógyertyák forgalmazásába kezdett. Az AC Cars céggel való kapcsolatfelvétel jelentette az első lépést egy új projekt irányába. Miután az AC Cars elvesztette motorbeszállítóját, Shelby lehetőséget kapott arra, hogy amerikai V8-as motorokat szereljen be brit autókba. Miután több amerikai autógyártóval is tárgyalt (például a GM-mel), végül a Forddal sikerült megállapodnia egy új "small-block" V8 motor beszerzéséről.
Shelby víziója nemcsak abban rejlett, hogy amerikai motort szereljen brit sportautókba; ő egy új korszakot akart nyitni az autósportban. Az AC Ace karosszériájára épített Cobra lett az egyik legismertebb modellje – egy olyan ikonikus autó, amely ötvözte az európai dizájnt és az amerikai teljesítményt. A Cobra óriási sikert aratott a versenypályákon is: nemcsak gyors volt, hanem rendkívül vonzó dizájnnal rendelkezett. Carroll Shelby neve mára összefonódott ezzel az autómárkával és annak legendás teljesítményével.
1961 novemberében Ford két darab Windsor V8 motort szállított Moon műhelyébe. Ekkor még senki sem sejtette, hogy ezek a motorok milyen történelmi jelentőséggel bírnak majd. 1962 februárjában az első AC karosszéria megérkezett, ami lehetőséget adott Carroll Shelby-nek és Moon-nak arra, hogy összeállítsák az első Cobra-t. A V8-as motor és a Borg-Warner T-10 sebességváltó beépítése egy új korszak kezdetét jelentette az autósportban.
A Cobra sikerének titka nem csupán a technikai kiválóságban rejlett, hanem abban is, hogy Shelby felismerte, szüksége van egy saját üzemre ahhoz, hogy bővíthesse a termelést. Lance Reventlow üzlete, ahol Scarab versenyautókat gyártottak, éppen bérleti időszakának végéhez közeledett. 1962 áprilisában Shelby kibérelte ezt az épületet a los angelesi Venice-ben található Princeton Drive-on, és megalapította saját cégét: a Shelby American, Inc.-t. Az üzem megalapítása után Shelby azonnal alkalmazta Phil Remington-t, aki korábban Scarab főmérnöke volt. Remington tapasztalata kulcsszerepet játszott abban, hogy tovább fejlesszék a Cobra-t, így biztosítva annak versenyképességét.
A Cobra nem csupán egy autó; egy ikon lett, amely máig inspirálja a motorsportot és az autógyártást. Az 1960-as években készült modellek hihetetlen sebességükkel és teljesítményükkel hódították meg a versenypályákat. Azóta számos változat készült belőle, de az eredeti modell mindmáig különleges helyet foglal el a rajongók szívében.
Cobra
1962 őszén a Shelby American elkezdte versenyeztetni a Cobrákat, és Bill Krause vezette őket az első komoly megmérettetésükre a Los Angeles Times Grand Prix-n. Bár Krause végül nem tudta befejezni a versenyt egy törött tengely miatt, a Cobra már ekkor is konkurens volt az újdonsült Corvette Sting Ray Z06-tal szemben. Az 1963-as SCCA Egyesült Államok Útvonalverseny Bajnokságában a Cobra dominált, de az FIA Világ Sportautó Bajnokságban már nem mutatkozott ilyen sikeresnek. A nyitott karosszéria aerodinamikai hátrányai miatt nem tudott olyan sebességeket elérni, mint kemény tetős vetélytársai, például a Ferrari 250 GTO. Az 1964-es szezonra Shelby felkérte Pete Brockot egy új aerodinamikai karosszéria tervezésére, amely lehetővé tette, hogy a Cobra sebessége meghaladja a 190 mph-t. Ekkor született meg a "Daytona", nevét az első versenyéről kapta, amelyet a Daytona International Speedway-en rendeztek.
A Shelby American Daytona Coupé egyetlen példányban készült el a Shelby American műhelyében; további öt autót az olasz Carrozzeria Gransport készített el. A Dan Gurney és Bob Bondurant vezette Daytona 1964-ben első helyezést ért el az GT osztályban és negyedik lett összesítésben a híres Le Mans-i 24 órás versenyen. Csak a prototípus Ferrari 275 P és 330 P előzte meg őket. Ekkoriban a Ford új prototípusa, a GT40 gyengén szerepelt: egyik autójuk sem fejezte be a versenyt.
A 1964-es Bahama Speed Week végével a Ford átadta a GT40 program irányítását a Shelby American-nek John Wyer-től, aki korábban Aston Martin csapatát vezette. A GT40-nek hatalmas várakozásoknak kellett megfelelnie; ez volt az autó, amely végül megváltoztatta a motorsport történelmét. Az 1966-os Le Mans-i győzelmükkel nemcsak hogy bebizonyították gyorsaságukat, hanem azt is, hogy képesek legyőzni a Ferrarit.
Az 1965-ös szezonban Lloyd Ruby és Ken Miles vezetésével a GT40 megnyerte az első versenyt Daytona-ban, és ez a győzelem nem csupán egy új kezdetet jelentett, hanem egy új fejezetet is a motorsport történetében. Bár a GT40 program később csalódásokat hozott, mégis sok tanulságot tartogatott számunkra, amelyek inspirálóan hatnak ma is.
Shelby irányítása alatt a GT40 győzelme Daytona-ban nem csupán egy verseny megnyerését jelentette. Ez volt az első lépés afelé, hogy az amerikai autógyártók megmutassák, képesek felvenni a versenyt a világ legjobbjával. A következő versenyeken Sebringen Miles és Bruce McLaren szintén remekeltek, azonban a Le Mans-i versenyeken tapasztalt kudarcok rávilágítottak arra, hogy a sikerhez nem csak gyors autókra van szükség, hanem megbízhatóságra is.
Miközben a GT40 program vegyes eredményeket hozott, Shelby másik projektje, a Daytona coupe igazi sikertörténetté vált. Ezzel az autóval Shelby számos klasszikus versenyt nyert meg – Daytona, Sebring, Monza és Nürburgring – ezzel elérve azt, hogy ő lett az első amerikai gyártó, aki nemzetközi szinten is elismert díjat nyert az FIA Világbajnokságon. Ez a teljesítmény inspirációt nyújtott sok fiatal autóversenyző számára és hozzájárult ahhoz, hogy Amerika ne csak nézőként legyen jelen a motorsportban.
Az 1966-os szezonra a Shelby American és a Ford közösen dolgozott a GT40 re-engineeringjén. A 427 köb inch (7.0 L) motor bevezetése forradalmasította az autót. A Mk II GT40 világszerte sikereket aratott: Daytona-ban és Sebringen újra Miles és Ruby diadalmaskodtak, míg Le Mans-ban McLaren és Chris Amon hozták el az első helyet. Ezek a győzelmek hozzájárultak ahhoz, hogy Ford elnyerje az International Manufacturer's Championship címet.
A 1966-os év végén azonban tragikus esemény történt: Ken Miles életét vesztette egy J-car tesztelése közben. Ez rávilágított arra, hogy bármennyire is technológiailag fejlettek ezek az autók, mindig ott van a kockázat. A J-car áttervezése után megszületett a GT40 Mk IV, amely 1967-ben újabb két versenyt nyert meg – Sebringen McLaren és Mario Andretti nyertek, míg Le Mans-ban Gurney és Foyt állhattak fel a dobogóra.
Ford Mustang
A Ford Mustang, amelyet 1964 áprilisában mutattak be a New York-i Világkiállításon, az amerikai autóipar egyik legismertebb szimbóluma. Lee Iacocca, a Ford alelnöke akkor azt ígérte, hogy az autó "sportkocsi, amely alkalmas utcai használatra vagy versenyzésre." Azonban a valóságban a Mustang sportos tulajdonságai nem voltak annyira kiemelkedőek. Ekkor lépett színre a Shelby American, hogy kifejlessze a Mustang versenyképes változatát.
A Shelby Mustang GT350 kifejlesztésével a Shelby American olyan járművet alkotott, amely felülmúlta a gyári változatot. A GT350-es modell új légbeömlőkkel, kipufogókkal és javított fékrendszerrel rendelkezett, amelyeket mind a Shelby California-i műhelyében szereltek be. A GT350 gyorsan népszerűvé vált, különösen az SCCA B-Produkciós osztályban, ahol három egymást követő évben nyerte el a bajnoki címet.
A Shelby American sikerei nyomán 1965-ben átköltöztek egy repülőgépkészítő hangárba a Los Angeles-i Nemzetközi Repülőtér közelében. Ez az épület ma is áll, és bár átalakították, a gyártás nyomai még mindig láthatók. 1966-ra a Shelby kibővítette ajánlatát, lehetőséget adva automatikus sebességváltóra is. Az egyik legismertebb különkiadás az úgynevezett „GT350H” volt, amelyet a Hertz bérbeadó cég számára készítettek.
Az 1967-es év hozta el a Ford 428 köbcolos motorját is a Mustangba, így létrejött a legendás „GT500”. Az 1967-es Shelby Mustangok front- és hátsó dizájnja megújult, ami megkülönböztette őket a hagyományos Fordoktól. Ebben az évben Jerry Titus megnyerte a Trans-American Sedan Championship-et egy GT350-essel, tovább növelve a márka hírnevét.
A 68-as évben Ford ösztönözte Shelbyt arra, hogy átköltözzenek Michiganbe, ahol egyszerűsíthették volna a logisztikát. Az 1969-es modellek gyártása már teljes mértékben Ford irányítása alatt zajlott. Carroll Shelby végül bejelentette visszavonulását az autóiparból 1970 januárjában.
Dodge
Carroll Shelby neve hallatán sokaknak a klasszikus amerikai sportautók jutnak eszébe, mint a Cobra vagy a GT350. Azonban Shelby pályafutása nem csupán Ford és a Cobra körül forog. A 70-es évek végén, amikor már távol tartotta magát az autóipartól, egy új lehetőség nyílt meg előtte, amely újra felszínre hozta a szenvedélyét és kreativitását.
1971-ben Carroll Shelby megalapította a Shelby Wheel Company-t Gardena, Kaliforniában. Ez az új vállalkozás az aftermarket alumínium kerekek gyártására és forgalmazására összpontosított, miközben ő megőrizte a Goodyear gumiabroncs-disztribútorának tulajdonjogát. Az autóiparból való visszavonulása ellenére Shelby sosem felejtette el azt az érzést, amit az autók iránt érzett; a szenvedélye mindig is ott volt benne.
1982-ben azonban egy régi barátja, Lee Iacocca, aki akkoriban a Chrysler Corporation elnöke és vezérigazgatója volt, újra kapcsolatba lépett vele. Iacocca javaslata egy új Chrysler-Shelby Performance Center létrehozása volt Santa Fe Springsben, Kaliforniában. Ez lehetőséget biztosított Shelby számára, hogy együtt dolgozzon a Chrysler mérnökeivel, segítve őket abban, hogy magas teljesítményű változatokat készítsenek autóikból – hasonlóan ahhoz, ahogy korábban a Forddal tette. Shelby feladatai közé tartozott az 1983-as Dodge Shelby Charger kifejlesztése is, amely egy kétajtós sportos változata volt a Dodge Omni-nak. Az 1984-es Omni GLH népszerűsítésében is részt vett, amelynek elnevezése „Goes Like Hell” (megy, mint a pokol) volt – ez tökéletesen tükrözte az autó teljesítményét. Ezek a front-hajtású modellek turbofeltöltős négyhengeres motorokkal rendelkeztek, amelyek tervezésénél a kezelhetőségre helyezték a hangsúlyt.
A Dodge Shelby Charger és az Omni GLH sikerének hatására Carroll Shelby 1983-ban megalapította új cégét, amely hasonlóan működött mint az eredeti Shelby American. A Shelby Automobiles, Inc. 1985-ben kezdte meg működését Whittierben, Kaliforniában. Az első termékük az 1986-os GLHS volt – egy magasabb teljesítményű verziója az Omni GLH-nak. A GLHS motorja 175 lóerőt produkált – 29 lóerővel többet mint elődje – így teljesítménye felülmúlta még a V8-as motorral szerelt vetélytársakat is. Shelby Automobiles számos különleges kiadást készített többek között a Dodge Charger (1987 GLHS), Dodge Lancer (Shelby Lancer), Dodge Shadow (Shelby CSX) és Dodge Dakota pickup truck (Shelby Dakota) számára is. A cég azonban 1990-ben bezárta kapuit.
Series 1
A 90-es évek közepén egy új, izgalmas ötlet merült fel: egy teljesen új Shelby márkájú sportautó létrehozása. Don Landy, Carroll Shelby üzleti partnere és a vállalat elnöke, 1995 körül kezdett el gondolkodni azon, hogy egy új sportautót tervezzenek. A Cadillac Northstar V8 motorjára építve kezdetben a General Motors-hoz fordultak segítségért, de elutasítást kaptak. Ekkor Landy az Oldsmobile-hoz fordult, akik éppen egy új 4.0 literes V8 motort fejlesztettek az Aurora szedánhoz. John Rock, az Oldsmobile vezetője meglátta a lehetőséget abban, hogy a Shelby sportautó fellendítheti az Oldsmobile márkát.
1995-ben megalakult az új Shelby American, Inc. Las Vegasban. Don Landyt Don Rager váltotta fel az ügyvezetői poszton, és megkezdődött az új autó tervezése Shelby Gardena-i műhelyében. Miközben új gyár épült a Las Vegas Motor Speedway közelében, a prototípusokat bemutatták a Los Angeles-i Autószalonon és a Detroit-i Észak-Amerikai Nemzetközi Autószalonon 1997-ben.
A Series 1 nemcsak technológiai újítást hozott magával, hanem egyedülálló értékesítési modellt is. Az Oldsmobile kereskedők exkluzív jogokat kaptak arra, hogy eladják az autót – mindez azonban komoly pénzügyi kihívásokkal járt. 1998-ra a helyzet tarthatatlanná vált, és a Shelby American 75%-os részesedését eladták a Venture Corporation-nak. A sorozatgyártás végül 1999 nyarán indult be, ám az első autók minősége kritikát kapott. Az igazi áttörésre egészen 2000 augusztusáig kellett várniuk az ügyfeleknek.
A Venture Holdings csődbe ment 2003-ban, ami új kihívások elé állította Shelbyt és csapatát. Carroll Shelby gyorsan reagált: megalapította a Carroll Shelby International-t és létrehozta a Shelby Automobiles-t mint gyártási ágat. 2004-re megvásárolták a Shelby American-t és annak eszközeit. 2009 decemberében bejelentették, hogy a Shelby Automobiles visszaállítja nevét "Shelby American"-ra annak érdekében, hogy tisztelegjenek a legendás 427 Cobra és GT350 modellek előtt.
Cobra reprodukciók
A Carroll Shelby International egy Texas-i Unique Performance céggel működött együtt, hogy új Mustang-alapú Shelby autókat hozzanak létre. Az együttműködés célja az volt, hogy megidézze a klasszikus Cobra érzést modern technológiával és dizájnnal ötvözve. Az "Eleanor", amely a népszerű "Gone in 60 Seconds" filmben szerepelt, különösen nagy figyelmet kapott. Azonban 2007. november 1-jén egy rendőrségi razzia megváltoztatta mindent.
A Farmers Branch rendőrség által végrehajtott razzia során VIN (járműazonosító szám) eltérések miatt vizsgálódtak. Ez a lépés végül csődöt eredményezett a cégnél, amely gyakorlatilag véget vetett az "Eleanor" reprodukciók gyártásának, valamint a Shelby folytatásos projekteknek.
Shelby Múzeum
A Shelby Heritage Center Las Vegasban található, ahol a rajongók megcsodálhatják a Cobra CSX2000-tól kezdve egészen a legújabb modellekig terjedő széles választékot. Itt nemcsak a múlt emlékét őrzik, hanem inspirációt is nyújtanak azoknak, akik szeretnék megérteni ezt az autós örökséget. A múzeum lehetőséget ad arra is, hogy betekintést nyerjünk azokba a prototípusokba, amelyek soha nem kerültek kereskedelmi forgalomba.
Bár az "Eleanor" gyártása megszakadt, a Shelby öröksége tovább él mindazokban, akik szeretik az autókat és tisztelik Carroll Shelby munkásságát. Az új modellek fejlesztése és a múzeum által nyújtott élmények segítenek fenntartani ezt az örökséget.
Globális jelenlét
A Ford Mustang hatodik generációjának világszerte történő bemutatásával a Shelby American egy új, izgalmas fejezetet kezdett el a nemzetközi autóiparban. Az új partnerkapcsolatok révén a Shelby termékek mostantól helyben is elérhetők, lehetővé téve a vásárlók számára, hogy ne csak az Egyesült Államokból importált autókat válasszák. Ez a globális terjeszkedés nem csupán a rajongók számára jelent örömet, hanem új lehetőségeket is kínál az autós közösségek számára világszerte.
Ausztrália
Ausztráliában a Mustang Motorsport az egyetlen hivatalos Shelby módosító műhely, amely Victoriában található. 1990 óta foglalkoznak az Egyesült Államokból érkező Fordok jobb kézre állításával és teljesítményfrissítésekkel. Az általuk kínált aktuális Shelby modellek között szerepelnek a Shelby Mustang GT-k és Super Snakes. A helyi szakértelem és az amerikai dizájn kombinációja egyedi lehetőségeket teremt az ausztrál vásárlók számára.
Kanada
Kanadában három hivatalos Shelby műhely működik: a Shelby Canada West Fort Saskatchewanban, Dale Adams Calgaryban, valamint az Ontario állambeli Xcentrick Autosports. Ezek a műhelyek lehetővé teszik, hogy a kanadai Mustang-rajongók közvetlenül hozzáférjenek a Shelby termékekhez, anélkül hogy át kellene lépniük a határokat. Az ilyen jellegű partnerségek erősítik az autós kultúrát Kanadában és növelik a Shelby márka ismertségét.
Európa
Európában 2016-ban alakult meg a Shelby Europe, amelynek alapító partnere a GU Autotrade B.V., Hollandiából. Itt nemcsak Shelby teherautók készülnek, hanem Shelby Mustangok is gyártásra kerülnek Németországban, a TechArt partnerségével. Ez nem csupán egy új gyártási folyamatot indít el Európában, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a vásárlók könnyebben hozzáférhessenek az ikonikus amerikai autókhoz.
Új-Zéland
2019-ben a Shelby American együttműködött a Matamata Panelworks-szal Új-Zélandon, ezzel megalapítva a Shelby New Zealandot. Az új-zélandi üzlet különféle modelleket kínál, beleértve a Shelby GT-t és Super Snake-t is, miközben helyi Ford kereskedőkön keresztül is értékesíti őket. Az Új-Zéland és Shelby közötti kötelékek egészen az 1960-as évekig nyúlnak vissza, amikor John Ohlsen népszerű gyártóval dolgozott együtt Peter Brockkal és Ken Miles-szal.
Dél-Afrika
Dél-Afrikában 2017-ben alakult meg a Shelby South Africa Malmesbury városában. A vállalat prémium teljesítménycsomagokat kínál a GT és Super Snake platformokra. Ezen kívül jogot szerzett olyan ikonikus modellek forgalmazására is, mint például a Shelby Cobra és Ford GT40. Ez tovább bővíti a globális jelenlétet és lehetőséget ad arra, hogy Dél-Afrika büszkén képviselje ezt az amerikai örökséget.
A globális műveletek révén a Shelby American képes arra, hogy minden kontinensen elérje rajongóit és ügyfeleit. Az autós közösség folyamatosan fejlődik és bővül, ahogy egyre több ember fedezi fel ezeket az ikonikus modelleket helyben. Ezek az új partnerségek nemcsak gazdasági előnyöket hoznak magukkal, hanem egy erősebb összetartozást is kialakítanak azok között, akik osztoznak szenvedélyükben.
Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.
